Bár a szabványos szótárak nem ismerik fel a szót, a temporocentrizmus jelentése a szó etimológiájából és kontextuális hivatkozásaiból megállapítható. A kifejezés a szociológiában és az antropológiában általánosan elismert fogalom, amely olyan kulturális elfogultságra utal, amely a történelmi időket a mainál alacsonyabb rendűnek tekinti.
Az Omnilexica szerint a -centrizmus utótag arra utal, hogy egy adott kultúra emberhelyére vagy más dologra összpontosítanak, vagy hisznek az abban való felsőbbrendűségben. Ha az utótagot hozzáadjuk a temporo-hoz, ami a kronológiai időre utal, az eredményül kapott szó arra a meggyőződésre vonatkozik, hogy az ember saját korszaka jobb, mint a múlté.
A temporocentrizmus az etnocentrizmus időbeli megfelelője, az antropológiában általánosan használt kifejezés, amelyet először William G. Sumner talált ki 1906-ban egy olyan egyén kulturális elfogultságának leírására, aki a világot és annak kultúráit saját csoportja szemszögéből nézi. Ha az etnocentrizmus kontextusát kronologikus nézőpontra alkalmazzuk, akkor a temporocentrizmus az a meggyőződés, akár tudatosan, akár öntudatlanul, hogy a saját idő fontosabb, mint a múlt vagy a jövő. A temporocentrikus perspektívával rendelkező egyének a kortárs mércék alapján ítélik meg a történelmi eseményeket, nem pedig saját kontextusukban, ami gyakran tévedést eredményez.
