A megengedett fuvarozás a vevő és az eladó közötti megállapodást ír le, amelyben a vevő fizeti a szállítási költséget, az eladó pedig ezt levonja a számlából. Ez azt jelenti, hogy az eladó kötelessége gondoskodni arról, hogy az áru megérkezzen a vevő rendeltetési helyére, de nem ezt követően.
Ezt a kifejezést általában olyan szállítási szerződések leírására használják, amelyekben mindkét fél bizonyos távolságra van egymástól. Ilyen esetekben létfontosságúvá válik a szállítások végrehajtásának meghatározása. Ez elegendő teret biztosít a vevőnek ahhoz, hogy kitalálja, hogyan szervezze meg a szállítást. Ez kiküszöböli azokat az eseteket, amikor a vevő úgy gondolja, hogy az eladó állja az általa vásárolt áruk szállításának költségeit, csak azért, hogy később kiderüljön, hogy ez nem így van. Ez növelheti a veszteség kockázatát, valamint a tranzakció összköltségét.
Ahhoz, hogy megtudja, egy adott küldemény feladható-e fuvarozási alapon, konzultálnia kell az eladóval. Ezt az információt úgy is megtalálhatja, ha megvizsgálja az eladási feltételeket, mielőtt elkötelezi magát egy adott termék megvásárlása mellett. Ez az olyan szövődmények kockázatának csökkentése érdekében javasolt, mint például az áruk késedelme.
