Az Oxford Dictionaries szerint az apácák egy csoportját feleslegességnek nevezik. Bár a kifejezést ma már ritkán használják apácákra, néha túlzott mennyiségre is használják.
A New Collegiate szótár szerint a feleslegesség szó 14. századi eredetű. A szó nyelvi forrása a latin superfluus kifejezésben az angol-francia superfluité és a közép-angol superfluitee szóban található. Az egyedülálló apácát, aki ünnepélyes fogadalmat tett egy vallási rendnek, általában nővérnek nevezik, bár egyes szerzetesrendek anyának vagy lánynak is nevezik.
